Ma elkészítettem az idei bodzaszörp hozzáadásával készült /amit tekinthetünk bodzakivonatnak is/ kecsketejes bodzavirág szappankámat, citrom illóolajjal "fűszerezve".
Meleg eljárással készült, mert most van nyár, és nagyon meleg, s rengeteget vagyunk a napon.
Ha esetleg le is pirulnánk, a bodzás szappan segít a bőr gyógyulásában, hiszen a bodza kivonatát égési sérülések kezelésére használják/ illetve használták anno.
Elszappanosítatlan ricinus és babassu olaj van benne, melyek kiváló hidratáló hatásukról ismertek.
A bio, szűz babassu olaj könnyen szívódik a bőrbe, lágyítja, védi azt, késlelteti a bőr öregedését. Száraz fejbőrre is alkalmazható. Sőt, ha valaki be tudja szerezni, kiválóan alkalmazható a száraz, töredezett hajvégek ápolására, mivel könnyen beszívódik, és nem hagy zsíros érzetet, a hajon sem!
Citrom illóolajjal illatosítottam a szappant, így - de, amúgy is- napozás utáni frissítő fürdőhöz fogjuk használni, nem pedig napozás előtti fürdőhöz, a citrom fényérzékenyítő hatása miatt.
A ricinus olaj szintén erős hajvédő, indiai nők kenik evvel a hajukat, hogy gyorsan nőjön, és csodaszép fényes legyen, és életerős. Bőrlágyító, hegesítő és nyugtató hatása van a bőrön. Pigmentfoltok kezelésére, halványítására is használják, a száradt, fájó bőrt nyugtatja. Nagyon sűrű olaj, zsíros érzetet hagy maga után.
-- Égett bőr csillapítására -- reményeim szerint-- tökéletes lesz.
A szappanosítást pálma-, kókusz- és sheavajjal és napraforgó olajjal értem el.
Kiszáradás után- körülbelül két hét múlva- használható lesz.
Elsősorban száraz bőrre, és napozás után ajánlom.
Házi naptej
Azért készült, hogy megvédjem a káros sugaraktól a családot, fizikai fényvédővel:
Kókuszolaj, jojobaolaj, méhviasz és cinkoxid van benne. A kullancsoktól való védelem érdekében pedig 100%-os geránium illóolaj.
A cink-oxid fényvisszaverő hatásáról is ismert, ártalmatlan, bőrbe nem felszívódó réteget képez.
A kókuszolaj és a jojobaolaj hatékony fényvédő, és a bőrt rendkívül hidratálja. Igy elkerülhető használatával a hámlás--- ha csak napozás utáni hidratálónak is használjuk.
Az égés pedig evvel a naptejjel is elkerülhető. Igazából, inkább napkrémnek kéne nevezni, mert nem folyik, méhviasztartalma miatt.
Azon sem kell aggódni, hogy fehérré válunk a krémtől... ugyanis, ha jól elkenjük, akkor nem feltűnő.
Illetve, a káros, bolti fényvédők is fehérre kenik az ember lányát. Már, ha felkeni. De nem keni.:)
A geránium illóolaj pedig - a legutóbbi kutatások szerint- távol tartja a vérszívókat.
Az oka ennek a nagy készületnek pedig az erdei túra volt, amire készültünk... És, ha rovarriasztóval kenem a gyerekeket, akkor a napvédőkrémet hova kenjem? Inkább összepárosítottam a kettőt.:)
